Akkor van, mit tervezni, ha tudjuk mit szeretnénk. Akkor tudjuk mit szeretnénk, ha a fókuszunk ezen van és nem azon, amit nem szeretnénk, vagy el akarunk kerülni.
Tehát a tervező életmód egyfajta szemléletmód váltással is jár, melyben a probléma szemlélet helyett lehetőség szemlélettel állunk a dolgokhoz.
Ha vannak célok van mit tervezni, és van miért tenni, van miért létezni a mindennapokban.
A poszt címe lehetne az is, hogy cselekedj, tegyél minden nap valamit tudatosan azért, amit szeretnél.
De hiszen mindenki cselekszik, robotoltok, meg sem álltok, egyik meetingről a másikra, munkából rohansz a gyerekért, vagy a következő programra. Mindenki cselekszik, rengeteg a tennivaló.
Igen. Mindez be tud szippantani és bekerülsz egy mókuskerékbe, melyből ki sem tudod dugni a fejed, hogy fellélegezz. Napok, hetek hónapok telnek el úgy, hogy nincs megállás, és szinte robot üzemmódban teljesíted a feladataidat. Persze mindez tervszerű, de már berögzült. Rengeteget teszel! Mégsem vagy igazán elégedett, boldog. Kimerült vagy. A lelkesedés fenntartása előfeszítés, valójában már nem is megy igazán, csak kifelé mutatod. Valami hiányzik.
A körülményeid irányítanak vagy Te irányítod őket?
A fenti példában szerintem mindannyian benne voltunk már, vagy vagyunk, esetleg időközönként vissza-vissza esünk.
Az elvárásoknak való megfelelés sokszor felülírja azt, hogy tudatosan magunk mellett döntsünk és úgy szervezzük az életünket, hogy az valóban jó legyen számunkra.
Tudom…
- Majd, ha lemegy ez a project több időt szánsz magadra.
- Még ez a hónap és nem túlórázol többet.
- Ha újra erőd tejében leszel – mert most a kimerülés határán állsz – akkor végre elkezded azt, amire már régóta vágytál.
- Ha elkezdi a gyerek az óvodát, iskolát…
- Ha kirepülnek a gyerekek…
- stb.
Rengeteg a körülmény adta “kifogás”.
Tudom, hogy nem annak látszik, de ezek kifogások.
Mert, ha hirtelen történne veled valami rossz dolog (adja Isten, hogy ez soha ne forduljon elő), akkor hirtelen mindent át tudnál alakítani, csak, hogy kigyere abból a helyzetből. Ide inkább nem írok konkrét példákat, de gondolok itt egészségügyi és lelki dolgokra egyaránt munka, család, magánélet.
Tudom, mert a legtöbben, akkor fordultok hozzám, ha eléritek azt a bizonyos határt.
Az rendben van, hogy az életünk mozgalmas, legyen is az mert ettől élet az élet. De nem mindegy, hogy az a mozgalmasság húz, épít, tölt, lelkesít vagy elnyom, leépít, megsemmisít.
Az élet akkor jó és éljük meg teljességgel, ha élvezzük, egészségben, boldogságban, legyenek benne olyan kihívások melyek a hasunkban felélesztik a pillangókat és azért lelkesen teszünk, fejlődünk. Tehát nem unatkozunk, és nem teszünk kevesebbet, mint a mókuskerékben, csak máshogyan.
Persze, vannak dolgok, amire nem vagy hatással, de pont arról van szó, hogy ne azokkal foglalkozz. Találd meg azokat a pontokat, melyekre hatással vagy, és azokra fókuszálj:
- Milyen a hozzáállásod a dolgokhoz (problémaszemlélet vagy lehetőségszemlélet)?
- Sokszor okolod a körülményeidet a boldogtalanságodért, elégedetlenségedért?
- Mivel töltöd az idődet? Biztos, hogy minden időtöltésed épít és ad számodra?
- Milyen értékeket képviselsz? Ezek megvannak a környezetedben?
- Mik azok a dolgok amelyek fontosak az életedben? Szánsz rá elég időt? Be tudod építeni?
- Teszel azért, hogy jobb legen?
Hosszú távon az életminőséged, a munkád-, kapcsolataid minőségének rovására megy, ha nem húzod meg a határaidat. Azaz dönts magad mellett elsőként. Ez persze járulékos veszteségekkel járhat, de megéri hosszú távon.
Te húzod meg a határaidat. De döntesz arról, hogy mi a fontos. A körülmények ennek megfelelően alakíthatóak. Minden körülmény között van lehetőséged máshogy dönteni, hozd ki belőle a maximumot, találd meg benne a lehetőséget.
Mindez, amiről írok nem azt jelenti, hogy 100%-osan csak olyan dolgokkal töltöd meg az életed, ami tölt, de kell hogy olyan is legyen benne. Dolgozó anyaként, apaként nagyon kevés az énidő, de arra is lehet és kell, hogy legyen megoldás mindenkinek a saját élethelyzetéből kihozva a maximumot. Illetve, ami még fontos, hogy a munka, a gyereknevelés, és minden egyéb elfoglaltságunkban is megtaláljuk a szépséget, a kihívást, melyben fejlődhetünk, célokat melyeket elérhetünk. Mindez segít abban, hogy az ember elégedett legyen és élvezze, amiben van éppen.
Ha abbahagytad a körülmények okolását, tervezz, álmodj!
Nagy tervek
Az jó, ha vannak nagy terveid, legyen is, kellenek. Csak ne ess abba a hibába, hogy olyan messzinek tűnjön, hogy bele sem kezdesz. Ezért a nagy tervekhez lásd az oda vezető utat és tudd, hogy “ma” mit kell megtenned, hogy egyszer majd oda juss. Persze ehhez is kell tervezni.
- Írd össze a nagy terveidet.
- Rangsorolod fontossági és időrendben.
- Rangsor alapján pedig megvalósítási lépéseket tegyél mellé, nagyobb mérföldköveket.
- Majd tervezd meg a kis lépéseket, hogy elérd a mérföldköveket.
- Aztán koncentrálj mindig a kis lépésekre, és ezeket értékeld. Ma is egy lépéssel előrébb.
Kis tervek – mérföldkövek
Érdemes megtervezni egy ideális mindennapi életed. Hogyan éld a hétköznapjaidat, mivel töltösd, hogy minden napod adjon számodra és elégedetté tegyen? Mi, az ami mindenképp bele kell férjen? A mérföldköveidhez vezető lépések is legyenek a mindennapjaid részei.
- Beszlgess el magaddal a reggeli rutinodban, hogy ma mit szeretnél a naptól és mi az a minimum, amivel elégedett leszel. Minimalizmussal tedd és, ha ennél több sikerül az már csúcs szuper.
- Aztán az esti rutinod részeként értékeld a napodat.
Találd meg, hogy honnan tudsz időt felszabadítani a számodra fontos dolgokra
Tudatosan vizsgáld meg a napi szintű szokásaidat, és őszintén nézz szembe magaddal. A tükörbe nézés nehezen szokott menni, de bele lehet jönni, és hosszú távon nagyon hasznos.
Mik azok a tevékenységek, amelyek inkább csak az idődet viszik, de valójában nem visznek előre.
Mi lenne ha azt az időt a valóban fontos dolgokra szánnád? Mennyi időd szabadulna fel?
Ém mit hagytam magam mögött, és máris több időm lett?
Abbahagytam a napi szintű FELESLEGES, netezést, TV nézést, sorozatnézést.
Te hány órát töltesz összességében egész nap a Facebook vagy egyén applikációk böngészésével? Naponta nézel TV-t vagy sorozatokat este? Mit ad ez neked? Hát, tőlem őszintén inkább elvett, mint adott. Helyette, ha csak 5 perced van is olvashatsz olyan hasznos tartalmakat, amelyek előre visznek a témában, ami téged foglalkoztat. Sokatoktól azt hallom (sajnos ez újabb kifogás), hogy a fárasztó nap után már csak a TV bámulása, sorozatok kapcsolnak ki. Én nem hiszem. Én is néztem sorozatokat, és az esti elalvást megnehezítette, másnap nem voltam kipihent. És azt, hogy mit ad ez neked? Az a rengeteg óra, ami erre elmegy…gondolj csak bele micsoda fejlődésre tehetsz szert, ha ezt az időt olyan dologra szánod, ami előre visz, tölt, fejlődsz általa. Nem azt mondom, hogy egy-két jó filmet nem lehet megnézni. De legyen meg az ideje, mondjuk hétvégén.
Nem lógok a telefonon „órákat” beszélgetve
Ezt annyira nem is részletezem, de én is beleestem anno, hogy hoppá naponta több, mint egy órát beszélgetek csak úgy telefonon. Persze ennek is megvan és meg is kell legyen az ideje, mert a kapcsolatok ápolása fontos, de inkább személyesen.
Abbahagytam a tervezetlenséget az életemben, azaz tudatosan tervezek
Mindent tervezek, heti szinten, hogy lássam mikor mire van időm. Befoglalok időintervallumokat tevékenységekre, munkára, és csak úgy a házimunkára is, találkozókra stb. Ehhez tartom magam. Persze ebben van rugalmasság, mert az életben vannak váratlan események. A további Szent-Gráljaimban lesznek olyanok, melyek a jó és fenntartható tervezést segítik.
Volt időszak az életemben, amikor annyi volt biztos, hogy munkába megyek, a többit rögtönöztem. A napok így bedarálják az embert és a terveivel nem halad, sőt még addig is nehéz így eljutni, hogy legyenek tervek.
Most már mindig vannak hosszú, közép, rövid távú terveim, melyek helyett jönnek újak, ha egyet már befejeztem. Vannak közös családi tervek, egyéni szakmai, és privát élet beli terveim. Mind, mind szépen lépésekre bontva.
Lépj cselekvő üzemmódba minden nap!
Egyetlen cselekedet is számít, mert előremozdít. Az eredménye tölt, és önbizalmat ad.
Lásd meg a kis tetteid nagyságát. Mert az élet tulajdonképpen erről szól.
Minden egyes megtett lépés közelebb visz a célodhoz. Naponta egy kis lépés és egyre közelebb kerülsz.
A napokból hetek lesznek, a hetekből hónapok, a hónapokból évek.
8 évvel ezelőtt a küszöbön álltam, és izgatottan tettem bele magam a cselekvés állapotába. Féltem? Igen. De tudtam, hogy ha nem kezdem el, soha nem érek oda. Odaértem? Sokkal többre vittem mint anno remélni mertem, és most sokkal nagyobb álmaim vannak, úton vagyok feléjük. Az életünk az út, az út az élmény és ezáltal fejlődünk. Rajtad áll hogy mivel töltöd meg az életed.
Ezen poszt számos részét bőven ki lehetne fejteni, de gondolatébresztőnek, inspirációnak szántam. A Facebook csoportomban az e témához kapcsolódó élő bejelentkezésben mesélek még bővebben erről:
- Az én utam a tudatos tervetés útjáig.
- Mit tehetsz a mindennapokban, hogy tudatosabbá válj?
- Szívből tervezés.
- Tervezési praktikák.
Kívánom, hogy a tudatos cselekvés által jobbá, szebbé, boldogabbá tedd az életed.
